Tovább robog a blogom egyik legsikeresebb rovata, melyben ismert közéleti szereplők vallanak a hazai férfiak öltözködési szokásaikról, és saját stílusokról. 

Legújabb interjúalanyom, az ország egyetlen férfi szoprán énekese, Vásáry André volt, akitől azt is megtudtam, hogy szerinte mi az a pár alapdarab, ami egyetlen férfi szekrényéből sem hiányozhat, de erről majd később. Andrét még egy 2009-es tehetség kutató műsorban ismerhette meg az ország, és azóta csak úgy szárnyal a karriere. Többek közt emlékezetes fellépései voltak az ország legnagyobb koncerttermeiben, fesztiváljain, mint például a Művészetek Palotájában, a Magyar Állami Operaházban vagy épp a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Hazai sikerei mellett számos külföldi fellépést és turnét is a háta mögött tudhat, 2013-ban Franciaországban és az USA-ban turnézott, míg idén januárjában Kínában, Sanghajban lépett fel. André rendszeresen lép fel főleg gyerekek, illetve környezeti katasztrófák károsultjainak javára rendezett jótékonysági koncerteken is, a legismertebb talán a Magyar Televízió Aranyág című műsora. A társadalmi szerepvállalás tehát André életének fontos tartozéka. Az Európai Önkéntesség Éve keretében tartja rendhagyó interaktív Énekóráit középiskolás diákok számára, azt az üzenetet közvetítve a fiatalok felé, hogy tartsanak ki elhatározásaik, céljaik mellett, ne adják fel az álmaikat, a zene pedig legyen életük része.

Mit gondolsz a magyar férfiak öltözködési szokásairól?

Nehéz erre általános választ adni, mert úgy látom, hogy nemcsak az egyéni ízlés és a divat kombinációja határozza meg, hanem erősen korosztályfüggő a dolog, ahogy persze maga a divat is az. Itthon az idősebb generáció többnyire őrzi azokat az öltözködési  szokásokat, melyeket egy olyan korból, a szocializmusból hoztak, amikor még nem volt sem választék, sem anyagi és egyéb lehetőség, sőt olyan igény sem, mint manapság. Míg egy ötvenes olasz, vagy francia férfi bátran mer felvenni például színeket, bátran próbál ki új stílusokat, a hasonló korú magyar férfiakról, tisztelet persze a kivételnek, ez nemigen mondható el. Talán nem is lehet felróni nekik, hiszen másképpen szocializálódtak, mint mondjuk az én korosztályom. Mi már az internet és az utazás adta  lehetőségeket az öltözködés területén is fel tudjuk használni.  Számunkra sokkal nagyobb a választék, a boltokban sok minden megtalálható, kapható, sokkal közelebb vagyunk az európai színvonalhoz.  Persze nekem úgy általánosságban azért is nehéz erről beszélni, mert az én szakmámban a férfiak a hétköznapi emberekhez képest jobban fel merik vállalni önmagukat, az ízlésüket, mint egy olyan valaki, aki mondjuk egy hivatalban ül és akár nem is dönthet szabadon arról, hogy mit viselhet a munkahelyén. Az utcán legfeljebb az tűnik fel, hogy kicsit szürkébbek nem olyan színesek, modernek. Közben felnőtt egy új, fiatal generáció is, ők már merészebbek, bevállalósabbak, jobban követik a nyugati trendeket, illetve épp azért színesek, feltűnőek, mert még keresik a saját stílusukat. A boltok igyekeznek a kínálatot és a keresletet összehozni, de ha azt nézem, hogy külföldön sokszor mást látok a boltokban, mint itthon, akkor ez talán nem mindig sikerül és ez is befolyásolhatja a magyar férfiak öltözködését.

Honnan merítesz ötleteket? Ki a példaképed a divat világában?

Konkrét példaképem nincs. Ami az ötleteket illeti én is az interneten, közösségi oldalakon próbálom követni a divat trendeket. Amikor vásárolni indulok, és hétköznapi viseletre választok, akkor én is használom a fast fashion márkákat, színpadra viszont szeretek olyan dolgokat összeválogatni, amik nem kaphatók meg ezekben az üzletekben. A színpadon fontosabb az egyediség. Ezért oda inkább külföldről, az internetről, illetve divattervezőktől szerzem be a nekem legjobban tetsző, hozzám illő, illetve legmutatósabb darabokat.  Ugyanakkor nem vagyok a divat rabja. A harmincas éveim közepe felé járok, már kezd letisztulni a saját stílusom, ezért nem ugrok azonnal a legújabb irányzatokra. Szerencsés alkatom van, nem vagyok alacsony és elég vékony is vagyok, engem "jól" lehet öltöztetni...

Melyek a kedvenc külföldi és magyar márkáid, miért? Mely üzletekben vásárolsz szívesen?

Jó kérdés... Nem jellemző rám a márkahűség, semmiben, de a divatban végképp nem. Olyan nincs, hogy egy divatháznak minden egyes darabja tetszik. Ráadásul általánosságban is jellemző rám, hogy szeretek kipróbálni új dolgokat, nemcsak a divatban, hanem a például a kozmetikában, az étkezésben, stb. Az öltözködésben a variálható dolgokat szeretem,  legyen meg egy jó minőségű alap ruhatár és azokat kiegészítve lehet "ötletelni". A hétköznapokra többnyire a már említett fast fashion üzletekből, a színpadra pedig jöhetnek az elegánsabb holmik. A hazai tervezők közül Maár Róberttől, Lakatos Sándortól kaptam különlegesen szép dolgokat,  a külföldiek közül pedig leginkább a Hermés, Paul Smith, Lacoste, Gucci, Alexander McQueen márkák egyes darabjait kedvelem. 

Hogyan jellemeznéd a stílusodat?

A hétköznapi életben többnyire mellőzöm a színpadon tőlem megszokott eleganciát és a streetwear stílust részesítem előnyben. Ez nem azt jelenti, hogy folyton sportcipőben, pólóban járok mindenhova, inkább az a lényeg, hogy amit felveszek,  jól álljon és kényelmes is legyen. És fontos még a színharmónia is. Nem rajongok a mintás dolgokért, de azért van néhány mintás darabom is. Ha programom van és meg kell jelennem valahol, akkor a fenti divatmárkák darabjai közül választok valamit, esetleg egy-egy különlegesebb fast fashion megoldás is szóba jöhet, az alkalomtól is függ. Ilyenkor a "lightosan" elegáns megjelenést szeretem, csak nagyon ritkán döntök a konzervatív öltönyös-nyakkendős stílus mellett. 

Szerinted mi az a pár alapdarab, ami egyetlen férfi szekrényéből sem hiányozhat?

Sorolom: egy jó, az egyénhez illő bőrdzseki, egy jó, az egyéni alkatra szabott öltöny - tudják, mint a nőknek a kis fekete ruha -, minőségű fehér ing, két farmer nadrág (egy világosabb és egy sötétebb), egy chino nadrág (én a bézs színűeket részesítem előnyben), egy sportos zakó és pólók.

FACEBOOK | INSTAGRAM | LOOKBOOK